Versenyszabályzat

Szekció I: Általános szabályok

1.A táv versenyszámok lefolytatása – kőhajítás,súlydobás,kalapácsvetés

  1. Minden versenyzőnek három dobásra van lehetősége az egyes versenyszámok esetén.
  2. A versenyző megkezdheti,majd megszakíthatja a hajítást amely nem számít kísérletnek,feltéve,hogy az eszköz nem hagyja el a kezét,vagy nem követ el valamely egyéb szabálytalanságot. A versenyző a talajra helyezheti az eszközt,vagy kiléphet a dobó területből,ha ezt a bíró engedélyezi számára.
  3. A kőhajítás és a súlydobás esetén a mérés végpontját a súlyhoz legközelebb eső a súly és nem a markolat által ejtett nyom adja. A mérés kezdőpontja függ a dobó terület kialakításától melynek leírása a Szekció 1.2.d. pontban található. A kalapács vetésben a mérés kezdőpontját a dobó terület peremének belső oldala adja,mely a legközelebb esik a versenyző állóhelyéhez. A végpontot kalapács feje és nem a nyele által ejtett az eszközhöz legközelebbi nyom adja.
  4. A helyezést a legjobb szabályos dobás határozza meg.
  5. Holtverseny esetén a helyezést a következő legjobb dobás/dobások határozza/határozzák meg.
  6. Az első helyért bekövetkezett holtverseny esetén,ha az előbb említett mód nem határozza meg az első helyezettet,akkor további dobásokat kell végrehajtani,hogy a holtverseny megdőljön. Ha további maximum három dobás után még mindig nincs döntő eredmény a versenyszámban a döntetlent kell megállapítani.
  7. A nem az első helyezésért kialakult döntetlen esetében,ha a további legjobb dobás(ok) nem hoznak eredményt,a döntetlent kell megállapítani.
  8. Döntetlen esetén a helyezésért járó pontokat össze kell adni és egyenlően kell elosztani a döntetlenre jutott versenyzők között.
  9. A verseny befejezte után a győztesnek van három lehetősége új rekord felállítására. A versenyző élhet mindegyik,némely,vagy egyik lehetőséggel sem. A legjobb szabályoz próbálkozást új rekordnak kell bejegyezni,ha a régi megdőlt. Extra dobásokra nincs lehetőség a meghatározó pontoknál a tízpróba szabályaira tekintettel.

2.A dobó terület kialakítása a táv versenyszámok esetén.

  1. Az eldobónak(a hajító terület alapja gondolom) fából kell készülnie. 4 láb 6 inch hosszúnak,valamint 5,5-6 inch magasnak kell lennie. Minden lehetséges módon rögzíteni kell,hogy ne, mozdulhasson el,ha egy versenyző nekitámaszkodik.
  2. Minden terület az arcvonalon túl (melybe az eldobó minden része beletartozik kivéve a belső függőleges vonalat) és minden hátsó vonal mögötti területen tartózkodó,ha a dobás pillanatában érintkezik a versenyzővel a dobás érvénytelen,azonban próbálkozásnak számít attól függetlenül,hogy az eszköz megtett e bizonyos távolságot,vagy nem.
  3. A kőhajítás esetén a hátsó vonalat az „eldobótól” 7láb 6 inch távolságra kell meghatározni. A súlydobás esetén a hátsó vonalat az „eldobótól” 9lábnyira kell meghatározni. A kalapácsvetéshez nem szükséges a hátsóvonal.
  4. A kőhajításnál és a súlydobásnál két fajta oldalvonal kialakítás megengedett:

A doboz kialakításban az oldalvonalak merőlegesek az eldobóra és egymással párhuzamosak a távolság köztük mindenhol 4láb 6 inch. A mozdulat kezdésekor és befejezte kor is legalább az egyik lábfejének az oldalvonalon belül kell elhelyezkednie. Szabálytalanság,ha mind a két lábfej érintkezik a talajjal az oldalvonalon túl. Szabálytalan,ha a versenyző bármely testrésze a lábfejen kívül érintkezik a talajjal az oldalvonalakon túl. A távolság mérése az eldobó belső felén az a pont amely a legközelebbi ahhoz a ponthoz ahol a versenyző lábfeje elhelyezkedett.

A szárny kialakításnál szárny alakú kiszélesítések vannak az oldalvonalaknál,melyek vonala 45fokos szöget zárnak be a középvonallal és durván 18inch hosszúak,majd az oldalvonalak párhuzamosan folytatódnak a hátsóvonalig. A 45fokos rész kivételével az oldalvonalak nem lehetnek messzebb egymástól 6láb 9 inchnél. Minden az oldalvonalakon kívüli terület kívül esik a területen és akár melyik testrésszel való érintésük szabálytalan,azonban a dobást kísérletnek kell tekinteni attól függetlenül hogy az eszköz elhagyta e a versenyző kezét,vagy nem. A szárnyak lehetnek festett vonalak,vagy az eldobó lapjának kinyújtott része. Minden mérést az eldobó peremének belső felületén elhelyezkedő középső ponttól kell kezdeni.

  1. A kalapácsvetés esetén az oldalvonalakat nem kell figyelembe venni. A versenyző legalább egyik lábának az eldobó terület arcvonala mögött kell elhelyezkednie a kalapács dobása és elengedése után is(Az egyik lábnak mindig egy képzeletbeli doboz kialakításon belül kell tartózkodnia.)
  2. Minden dobás esetében,ha az eszköz az arcvonal mögött ér földet,a dobás szabálytalan.

 

3. A magassági versenyszámok lefolytatása-súly a rúd fölött és sheaf toss

  1. Általánosságban hasonló a magasugráshoz Két fajta kialakítás megengedett:           Nem rögzített rúd: A keresztrúdnak két a tartóoszlopon elhelyezett tüskén kell ülnie. A keresztrúd nem lehet rögzítve a tartóoszlophoz annak érdekében,hogyha az eszköz hozzáér az leeshessen. Ha az eszköz áthalad a keresztrúd fölött a kísérlet szabályos attól függetlenül,hogy a keresztrúdhoz hozzá ért e vagy sem,amíg a keresztrúd a helyén marad.  Rögzített rúd: A keresztrúd a tartóoszlophoz van rögzítve. A kísérlet érvényes,ha az eszköz áthalad a keresztrúd fölött,attól függetlenül,hogy hozzáért e a keresztrúdhoz,vagy sem.
  2. A távolság a tartóoszlopok között nem lehet kevesebb,mint 8láb valamint nem lehet nagyobb,mint 12láb.
  3. A bírónak teljes mérlegelési lehetősége van a kezdő magasság és a további magasságok beállításában. Azonban fontos,hogy a magassággal kapcsolatos döntéseit megelőzze a versenyzővel történt megbeszélés.
  4. A kezdő magasságnak oszthatónak kell lennie 12inchel. A rudat 1lábbal kell emelni(sheaf esetén 2láb) amíg 5,vagy annál kevesebb versenyző nem marad,ezután a versenyzők olyan emelési mértéket kérhetnek,mely osztható 3inchel( sheaf esetén 6inchel). Egyedül a rekord felállításához a magasságnak oszthatónak kell lennie 1inchel.
  5. A mérést a földtől kell kezdeni,a végpontot a rúd legalsó pontjának teteje adja(gondolom,ha a rúd hajlik).
  6. Az eszköznek a tartóoszlopok között kell áthaladnia a keresztrúd felett.
  7. A versenyzőnek lehetősége van,hogy a kezdő,vagy bármely magasságon kezdjen.
  8. Három egymást követő hibás dobás esetén tekintet nélkül arra,hogy mely magasságon történt a versenyzőt disgualifikálni kell,kivéve ha további próbálkozások szükségesek holtverseny eldöntéséhez az első helyért.
  9. Két módja lehet a versenyszám lefolytatásának: -Kötelezően végrehajtandó: A versenyzőnek teljesítenie kell egy bevezető magasságot,majd miután ezzel tovább jutott köteles teljesíteni minden további magasságot. –NYITOTT:  A versenyzőnek teljesítenie kell bármely magasságot,bármikor. Azonban a versenyző egy adott magasság kísérlete esetén köteles lesz azt a magasságot teljesíteni( én így értettem ezt a részt). Azonban újra próbálkozhat vele,ha szüksége az első helyért való holtverseny megdöntéséhez.
  10. A győztes az lesz,aki legmagasabb ponton dobja át a súlyt,vagy a sheaf-ot a rúd felett. A további helyezéseket az ezt követő legmagasabb dobások sorrendje határozza meg.
  11. Döntetlen esetén az a versenyző kapja a magasabb helyezést,aki az adott magasságon kialakult döntetlen esetében kevesebbszer próbálkozott.
  12. Ha a holtverseny még mindig fennáll a fenti eljárást kell folytatni,amíg minden szabályos dobással kialakult döntetlen meg nem dől
  13. Ha a döntetlen ezek után is fennáll: Az első helyezés esetébe,a versenyzőknek még egy lehetőséget kell adni az adott magasságon. Ha így is fennáll az eredménytelenség, a rudat lejjebb kell ereszteni,ha egyikük sem tudta teljesíteni,vagy feljebb kell emelni,ha mind a ketten teljesíteni tudták. Ennek mértékét a bíró határozza meg. Ezután a versenyzőknek az új magasságon is további egy lehetősége van. A versenyzők közös megállapodással dönthetnek a holtverseny elfogadásáról. Ha más helyezés esetében alakul ki holtverseny,a versenyzőket egyforma díjazásban kell részesíteni.
  14. Döntetlen esetében a helyezésekért járó pontokat össze kell adni és egyenlően el kell osztani a versenyzők között.
  15. Minden sikeres a rúd fölötti áthaladás alacsonyabb magasságokban,mint a döntő magasság kísérletnek minősül a helyesésekért történő elbírálás során.
  16. Ahol minden versenyző elbukott kivéve egyet,ez a versenyző jogosult folytatni ő maga el nem ront három egymás utáni próbálkozást. A legnagyobb magasságra tekintettel kell meghatározni a pontokat a decathlon pontozási rendszerére figyelemmel.

4.A terület,ahol a versenyzők el fognak helyezkedni a lehető legsimábbnak kell lennie.

5.Ha egy eszköz eltörik a dobás közben,vagy amíg a levegőben van a dobás nem számít dobásnak(kísérletnek),feltéve hogy az nem egyezik a szabályokkal. A versenyző azért mert elveszítette az egyensúlyát és ennek következtében szabálytalanságot követ el nem róható meg.

6.Abban az esetben mikor egy eszköz eltörik verseny közben egy vele azonos eszközre kell kicserélni és a verseny folytatódhat.

7.Fém eszközök esetén az eszköz nem készülhet puhább anyagból,mint bronz,vagy ólommal töltött eszközök esetén legalább bronznak kell lennie a külső buroknak. Ha töltött eszközről van szó olyannak kell lennie,hogy a töltelék ne mozoghasson.

8.Semmilyen kisegítő eszköz(pl. súlyemelő heveder/szíj) nem használható,mely a versenyzőt segíti a dobás végre hajtásában,kivéve:

  1. fásli,ragaszó szalag csuklón,kézen és újjakon megengedett,azonban kettő,vagy annál több új összeragasztása tilos. Minden az újjak,kezek védelmére felhelyezett szalagokat a versenyszám előtt a bírónak ellenőriznie és jóváhagynia kell.
  2. Kesztyű használata minden versenyszámban megengedett,kivéve a kőhajításnál(stone putt)
  3. A jobb tapadás elérése érdekében a versenyzők használhatnak ezt elősegítő anyagot kezükön(vagy kesztyűjükön),kőhajítás esetében a nyakukon.
  4. Kalapácsvetésnél a lábujj tüske alkalmazása megengedett.
  5. Erőemelő öv és további segítő szorítók használata lehetséges.

9.A 2perces időhatárt kell alkalmazni minden versenyszám kísérlete esetében. A két perces időhatár akkor kezdődik,mikor a bíró a versenyzőt szólítja. Azokban a versenyszámokban,mikor a  versenyző saját magát követi sikeres kísérletek esetében 3perc is engedélyezett.

Szekció II: Sajátos versenyszámok szabályai

 

1.Nyitott kőhajítás

Javasolt súlyok erre a versenyszámra férfiak részére: 16 és 20 között,nők számára:8 és 12 font(pound)közötti eszköz. Az eszköz természetéből eredően néhány variációja a súlynak megengedett.

  1. Az eszköznek kőből és a lehető leggömbölyűbbnek kell lennie.
  2. Az eszközt vállból kell hajítani csak egy kéz használatával.
  3. Amikor a versenyző elhelyezkedik,hogy megkezdje a hajítást,a kőnek közel kell lennie a nyakhoz és az állhoz és a kézfej nem eshet túl ezen a ponton amíg a hajítás mozdulata tart.
  4. A kő soha nem  kerülhet a váll vonala mögé.

2.Braemar Kőhajítás

Ajánlott súlyok erre a versenyszámra férfiak részére: 20 és 28 font között,nők számára:13 és 18font között. Az eszköz természetéből eredően néhány variációja a súlynak megengedett. Ugyanazok a szabályok érvényesek,mint a Nyitott kőhajításra kivéve,a nekifutás tilos,azaz álló helyzetből kell a követ elhajítani. A versenyző a lábai helyzetét felcserélheti a kő elhajítása következtében.

3.  Súly dobás

A sztenderd súlyok erre a versenyszámra férfiak esetében 28 és 56 font között,nők esetében 14 és 28 font között. Fiatal és kezdő versenyzők esetében megengedett,hogy 42fontos súlyt használjanak 56-os helyett.

  1. A súlynak fémből kell készülnie,melynek gömb,vagy kocka alakúnak kell lennie és egy láncból és markolatból álló részt is tartalmaznia kell. A fogantyú(markolat) lehet egy karika,háromszög,vagy agy „D”alak. A eszköz egész hossza nem lehet hosszabb 18inchnél a súly aljától,a markolat végéig. Az eszköz hivatalos súlyába a lánc és a markolat is beletartozik.
  2. A versenyző bármely kezét használhatja,de csak az egyiket.
  3. Bármely módon végrehajthatja az eldobó mozdulatot,amíg azt a bíró biztonságosnak tartja.
  4. A versenyző bármikor megkezdheti a és meg is szakíthatja a dobást,amíg az nem érintkezik a talajjal,vagy az eldobó alapzattal a sikertelen hajítás során. Ha az eszköz érintkezett a talajjal,vagy az eldobó alapzattal azután,hogy a kísérlet megkezdődött,a bíró előzetes engedélye nélkül a kísérlet szabálytalan.

4.Kalapács vetés:

A sztenderd súlyok erre a versenyszámra férfiak részére:16 és 22font között,nők részére: 12 és 16 font között.

  1. A kalapács fejének gömb alakúnak kell lennie,fémből kell készülnie,a nyél lehet fából,nádból,műanyagból. Öntött vas az ajánlott a fejhez, nád pedig a nyélhez a fával és a műanyaggal szemben. Az eszköz teljes hossza nem lehet 50inchnél hosszabb az aljától a tetejéig. A hivatalos súly a nyelet is magában foglalja.
  2. A kalapácsot álló stílusban kell dobni. A lábfejek mozgása megengedett a az elhajítás előtt,azonban sem lendületvétel,sem a test forgatása nem megengedett.
  3. A versenyző a kezdő helyzetben a megkezdő lendítés előtt,jogosult a kalapács fejét a talajra helyezni az eldobó területen,vagy annak akármelyik oldalán.
  4. Nem szabálytalan,ha a kalapács a hajítás kezdetén hozzá ér az eldobó terület mögötti részhez,vagy magához az eldobóhoz. A hajítás megkezdése után,ha a kalapács akármely része hozzá ér az eldobó terület mögötti területhez,vagy az eldobóhoz a dobás szabálytalan.

5.Súly a rúd felett

A sztenderd súly erre a versenyszámra férfiak részére56font,nők részére 28font. Fiatal és kezdő versenyzők 56-os helyett 42 fontos súlyt is használhatnak.

  1. A súlynak fémből kell készülnie,gömb,vagy kocka alakúnak kell lennie egy gyűrű,háromszög,vagy „D”alakú fogóval. Öntött vas az ajánlott. Az eszköz teljes hosszában nem lehet 18inchnél hosszabb. A hivatalos súly a fogót is tartalmazza.
  2. A versenyző bérmelyik kezét használhatja,de csak az egyiket.
  3. A versenyző köteles álló helyzetből dobni(ez lehet hagyományos,vagy oldal lengetős stílus). A pörgő dobások nem engedélyezettek.

 

6.Sheaf(köteg) toss

A sztenderd súlyok erre a versenyszámra férfiak esetén 16és 20 font között,nők esetén 12font. Az eszköz természetéből eredően néhány variációja a súlynak megengedett.

  1. A kötegnek vászonzsákba tömött szalmából,szénából,fenyő tűkből,kötélből kell állnia. Ajánlott,hogy legalább kettő-három zsákot húzzunk egymásba,így strapabíróbb lesz. A zsák nem lehet hosszabb 36inchnél és nem lehet szélesebb 24 inchnél. Ennél kisebb zsák ajánlott. Ajánlott a 16fontos köteg. Ha a sztenderd nem elég magas a versenyhez,20 fontos köteg alkalmazandó.
  2. A dobáshoz egy vasvilla alkalmazandó egy 5láb hosszú nyéllel.
  3. Bármilyen módon végre lehet hajtani a dobást,amíg azt a bíró biztonságosnak ítéli meg.
  4. A versenyző használhatja saját vasvilláját,de azt el kell fogadni,hogy bármely versenyző használhatja bármelyik vasvillát,melyet mások használnak a versenyben.

7.Hajító rúd

Nincs sztenderd méret,vagy súly a hajtórúdnak nincs meghatározva. A rúdnak olyannak kell lennie,hogy az adott kategória versenyzőinek ½-e át tudja forgatni. A rúdnak olyan súlyúnak és hosszúságúnak kell lennie,hogy az alatta legyen az össze versenyző erejének,kivéve a legjobb versenyzőt. A rúdnak fából kell lennie,vagy helyettesítés esetén lehet fémből,ha szükséges. Ajánlott egy hátsó és egy oldalsó bíró használata. A hajító rudat álló helyzetben kell elhelyezni,a rendező segítségével egyensúlyba helyezve,a nehezebb végével felfelé,készen a kísérletre. Amint a versenyző megkapta a hajító rudat a rendező félrelép,hogy a versenyző megtehesse kísérletét. A bíró kijelölhet határokat,ha úgy gondolja,hogy bizonyos terület nem alkalmas arra,hogy a rúd oda érkezzen. A biztonság elsődleges szempont és a hajító rúd sosem kerülhet túlságosan közel a nézőkhöz. A versenyző bármekkora távon nekifuthat,bárhonnan hajíthat,amíg az a bíró által kijelölt határokon belül van. Ha a versenyző hagyja,hogy a rúd a földre essen,mielőtt felemelte volna,ez kísérletnek számít. Ha a versenyző elejti a kisebbik végét a rúdnak,miután felemelte az szintén kísérletnek minősül. Ahol a talaj egyenetlen a nyomot közel ahhoz és nem túl ahonnan a dobásnak lennie kell mérjük. Semmilyen körülmények között nem kell rögzített eldobót alkalmazni. A rúdnak azt a helyét kell bírálni,ahova esett és nem ahova pattant,vagy gurult. A rúdnak át kell fordulnia a függőleges ponton,ahhoz,hogy átfordult rúdnak számítson. A függőleges helyzet a talajjal bezárt 90fok és az oldalbírónak kell eldöntenie,hogy ezt túllépte e. Az „óra arc módszer”(clock face method) alkalmazása szükséges a bírálat során. A rúd tökéletesen lett eldobva,ha átlépte a függőleges pontot és a kisebbik vége előre néz 12óra irányába egy képzeletbeli vonal mentén,melyet a nekifutás iránya határoz meg.

 

Érvényes az a fordulat,melynél a rúd kisebb vége elhagyja a függőleges helyzetet és versenyzőtől távolabb ér földet 180fokos sugárban, 9óra és 3óra között. Egy felülnézeti rajz mutatja be az átfordult rudak helyzetét és hogy hogyan pontozhatóak.

 

A nekifutás irányát meghatározza az a nyomvonal,melyet a versenyző megtett és a bíró úgy ítéli meg,hogy ez alatt a versenyző kontrolálta a rudat(ez lehet olyan kicsi,mind az utolsó ketté-három lépés). A versenyző elindulhat egy irányba,majd megállhat és elindulhat más irányba,ameddig a rudat az uralma alatt tartja. Ha a rúd földet érésekor 12órás pozícióban van és a versenyzőtől elfelé mutat,de nincs direkt vonalban a nekifutás vonalával,akkor a bírónak a versenyző eredeti nekifutási irányát kell meghatároznia 12órának és ehhez képest kell elbírálni a dobást. Ekkor köteles egy elfogadható bírálatot hozni az vonaltól való eltérés nagysága alapján.

 

Ha az atléta elfordítja a testét az elengedés pillanatában és ez állapítja meg a dobás irányát,akkor úgy tűnhet,hogy 12óra irányba hajított,de ilyen kor a 12.30-at kell megállapítani.

Ha a versenyző nem fordítja át a rudat,akkor az oldalbíró feladata meghatározni,hogy megállapítsa hány fokos szöget sikerült a versenyzőnek elérnie,a 90fokhoz képest. Az oldalbírónak párhuzamosan kell elhelyezkednie a versenyző mozgási vonalához képest,hogy megbízhatóan tudja megítélni a szöget. A következő kép az oldalbíró nézőpontjából mutatja be a helyzetet.

 

Minden versenyzőnek három próbálkozásra van lehetősége,ezek közül a legjobb fogja meghatározni a helyezését a versenyben. A helyezések rendjét a versenyző 12órához legközelebbi hajítása határozza meg. Olyan versenyzők esetén,akik nem fordították át az oszlopot,a helyezést a 90fok legjobb megközelítése adja. Döntetlen esetén a helyezést a következő legjobb dobás(ok) határozzák meg. Ha ez nem határozza meg a győztest még egy dobást kell végrehajtania az egyenlőségre jutott versenyzőknek. Ha ez a következő próbálkozás sem határozza meg a győztest,akkor a versenyszámot döntetlenné kell kikiáltani. A nem az első helyezésért kialakult döntetlenek esetében további dobásokat kell végrehajtani,ha ez sem határozza meg a helyezést,akkor a döntetlent kell megállapítani. Ha rudat senki sem tudta átfordítani egy teljes kor után,akkor a bíró a rúdból levághat,vagy kicserélheti azt. A rúdnak a nagyobbik végéből kell a vágást végrehajtani,a bíró által meghatározott mértékben. Ezt az eljárást kell követni,amíg a rudat egyszer át nem fordítja valaki. Ha rúd eltörik a verseny közben,a helyezéseket a már teljesített körök határozzák meg. Ha kevesebb,mint két teljes kört teljesítettek és a rúd ugyanolyan eszközzel való helyettesítése nehézségekbe ütközik,akkor mind a három teljes kört meg kell ismételni. Ha egy kvalifikált rudat használtak az előző körökben,akkor a versenyzőket ez kvalifikálja a további fordulókba.

Szekció III: a Verseny Általános Szabályai

1.Minden versenyszám után a versenyző aki elsőnek hajított,a következőben utolsóként dob és a többiek mind eggyel előrelépnek. Ez ismételendő minden versenyszám után.

2.Az egy-pontos pontozási rendszer ajánlott. Ebben a rendszerben a versenyző az alapján kapja a pontokat,hogy hányadik helyezést érte el az adott versenyszámban,ez alapján egy pontot kap az első helyezett, kettőt a második és így tovább. Az összes versenyszám végén az a versenyző nyeri az egész versenyt,akinek a legkevesebb pontszáma gyűlt össze. Ha egyelőség alakul ki az egyesítés végén az a versenyző nyer,aki a legtöbb önálló versenyszámot nyerte. Ha ez nem dönti el,hogy ki nyerte a versenyt,akkor a holtverseny lesz az eredmény. Más pontozási rendszerek (pl.decathlon pontozási rendszer) is alkalmazhatóak,de erről a versenyzőket előzetesen tájékoztatni kell.

3.Minden versenyzőnek legalább egy kísérletet kell tennie minden versenyszámban ahhoz,hogy az összesítet verseny végén helyezést érhessen el.

4.A biztonság érdekében a bíró felelőssége és lehetősége diszkvalifikálni az olyan versenyzőt,aki az ő megítélése szerint képtelen a gyakorlatot saját,más versenyzők és a nézők biztonságának megőrzése mellett végrehajtani. A bírónak szintén jogában áll diszkvalifikálni az olyan versenyzőt aki nem a sporthoz méltóan viselkedik és tevékenykedik.

5.Sok játéknak vannak helyi versenyszámai és helyi szabályai,a hagyományra tekintettel. Az Athletic Director felelőssége az helyi versenyszámok és szabályok bejelentése,írásban,a verseny kezdete előtt. Ennek a bejelentésnek a versenyszabályzatban és a jogi leírásban is szerepelnie kell.

6.A bíró az athletic directorral a helyszínen is alakíthat a szabályokon,hogy hozzáillesszék azokat a mozgássérült versenyzőkhöz. Minden változtatás előzetesen megfontolt és a biztonságra törekedőnek kell lennie.

7.Az verseny Athletic directora megállapíthat meghatározott kategóriákat,az indulók számára,mint például: haladók,könnyűsúly,kezdő,stb.

Támogatók

    • WHB
    • scitec
    • Albapart
    • Galex
    • Szintezis
    • SantaFe
    • Sobri
    • Cutler
    • marton
    • ujkristaly